A bringás kirándulások alkalmával sokszor hallani a kifogást, hogy emiatt vagy amiatt egyszerűen nem volt idő reggelizni. Ilyenkor aztán nem is várat sokat magára az érzés: mintha kidobták volna hátra a gereblyét, az eléhezés miatt elnehezülnek a pedálok, és már végünk is. Nem kérdés, enni kell, és az sem árt, sőt kifejezetten segít, ha tudjuk mikor, miből és mennyit kell magunkhoz venni.

Könnyebben veszed az akadályokat, ha a túra reggelén étkezéseddel tudatosan felkészíted szervezetedet a hamarosan ráköszöntő fizikai igénybevételre. Fontos szabály, hogy adj időt az emésztésre, azaz ne teli gyomorral kászálódj nyeregbe! A szalonnás rántotta helyett pedig inkább válaszd a hosszan felszívódó szénhidrátokat, amelyeket a teljes kiörlésű gabonák és a gyümölcsök világában találsz. A kilométerek és szintek persze a legtutibb reggelit is felfalják: vidámságod és teljesítményed megőrzéséhez a folyadék mellett az energiát is folyamatosan pótolnod kell. Az erre a célra kifejlesztett energiaszelet, -zselé vagy egy-két banán kifejezetten jó szolgálatot tesz.

Ha a túra alatt egy éttermi étkezést is megengedhetsz magadnak, az étlap forgatásakor vedd figyelembe, hogy zsíros, nehéz étel választásával lényegében csak jól kiszúrsz magaddal. Ugyanis az emésztés plusz terhet ró szervezetedre, ráadásul a gyomor-bélrendszer vérkeringésének fokozódódásával egyenes arányban csökken izmaid vérellátása, mondhatni míg te bekajálsz, izmaid eléheznek. Érdemes fejben tartanod azt is, hogy szervezetednek az átállásokhoz időre van szüksége. Az étkezések előtt a folyadékpótlást azonnal megkezdheted, az étellel azonban várj egy keveset, adj időt testednek a megnyugvásra! Ha pedig végeztél, ne pattanj egyből nyeregbe, némi laza mozgással, kis sétával indítsd a következő etapot.

Previous reading
Kisrigó
Next reading
Sokszor felmegy benned a pumpa?